A francia pénzügyminiszter, Bruno Le Maire bejelentette, hogy az infláció elleni küzdelem érdekében megállapodást kötött az élelmiszer-kiskereskedőkkel és -beszállítókkal, de azzal vádolta az Unilevert, a Nestlét és a PepsiCót, hogy nem működnek együtt a boltokban kapható élelmiszerek árának leszorításában.
A magyar kötelező akciózás mintapéldájaként említette a kormány a franciaországi, "inflációellenes negyedév" névre hallgató programot, melynek lényege, hogy a hiper- és szupermarketekkel megállapodtak, hogy bizonyos alaptermékeknél mindig elérhetővé tesznek akciós árukat is. Augusztusra viszont az látszik, hogy az élelmiszerinfláció ellen hatástalan volt a lépés, cserébe a dömpingáruk és a sajátmárkás termékek töltik meg a bevásárlókosarakat, nehéz helyzetbe hozva ezzel a francia élelmiszerfeldolgozóipart. Magyarország számára tanulságos lehet a történet.
Az árstopot követő kötelező akciók bevezetése óta az alapélelmiszerek kedvezményes fogyasztói ára legfeljebb azok beszerzési ára lehet, illetve a két akcióköteles termékkör esetén a beszerzési árnál legalább 15%-kal alacsonyabbnak kell lennie. A kiskereskedelmi üzletláncok árcsökkentési programjának köszönhetően azonban bizonyos termékekhez a kötelező akción túlmutató kedvezménnyel is hozzájuthatunk. A piacvezető üzletlánc a rendeletben előírt 15%-nál is nagyobb, akár 20-50%-os kedvezményt nyújt, emellett a beszerzési árak csökkenéséből adódó, vagy azon is túlmutató árelőny azonnali továbbadásával tartós árcsökkentési programot is indított még az év elején. A Lidl júliusig összesen több mint 500 termék árát mérsékelte – tájékoztatta a Portfolio-t az áruházlánc.
Az online árfigyelőről adott ki közleményt pénteken a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, melyből kiderül, hogy rég látott folyamatokat mutat be a rendszer. A jelek szerint júliusban jelentős mértékben csökkent a megfigyelt élelmiszerek ára.
Alig szűnt meg az árstop, az Auchan máris mennyiségi korlátozást vezetett be azokra a termékekre, amelyeket korábban hatósági áron lehetett megvásárolni. A kristálycukor mellett nem lehet akármennyit vásárolni például lisztből, csirkemellből, de házi sertéscombból sem.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a zuhanó forintról lesz szó, az árfolyam már vagy két hete esik és biztos nem tett jót neki az amerikai vízumkorlátozásról szóló hír. Vendégünk Kaszab Balázs, a Portfolio részvényelemzője. A második blokkban tojáspiac lesz a téma, ugyanis a tyúktojás olcsóbb most, mint az árstop idején. Ennek okairól kérdezzük Pákozd Gergelyt, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnökét.
Mától vége a 2021 őszén bevezetett, majd később újabb termékekkel kiegészített árstopnak, de közben az érintett élelmiszerekre továbbra is különleges szabályok vonatkoznak, amelyek jóval szigorúbbak, mint azok, amelyek az úgynevezett kötelező akciók körébe vont termékek árképzését szabályozzák. A kisebb boltok mentesülnek a szabályok alól, ott visszatérnek a valós piaci viszonyok.
Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter hétfő este kihirdetett rendelete módosítja a kötelező akció végrehajtásáról szóló rendelet mellékletét egyetlen, de lényeges ponton.
Az élelmiszer-árstopot úgy lesz kivezetve, hogy a kötelező akciózás az érintett termékkörökre is kiterjed. Mindemellett augusztus 1-től másfélszeresére – 10%-ról legalább 15%-ra – emeli a kormány a kötelező bolti akciózás mértékét - írja a GFM közleményében.
Harmadával drágulhat az étolaj, a sertéscomb és a csirkemell az árstop megszüntetése után – vetítette előre Raskó György agrárközgazdász az RTL Híradónak nyilatkozva.
Augusztus 1-től komoly változások jönnek a kiskereskedelemben, az árstop megszűnik, de ez a termékkör speciális szabályozás alá esik majd, kiegészítve a kötelező akcióba bevont élelmiszereket. Hogy ez miként néz ki a gyakorlatban, arról Neubauer Katalint, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkárát kérdeztük a Portfolio Checklist című műsorában.
Úgy tűnik, drágulni fognak a 2,8 százalékos UHT tejek a boltokban, miután kivezetik az árstopot, annak ellenére, hogy a kiskereskedelmi láncok nem adhatják azokat többért, mint a beszerzési ár. A vásárlói rohamot borítékolni lehet.
Nem lesz gond a tojásellátással annak ellenére sem, hogy a kormány szigorít a jelenleg még árstopos termékek készletezésével kapcsolatos szabályokon - mondta a Portfoliónak Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (MTTSz) alelnöke, aki azt is elárulta, hogy jelenleg milyen termelői árakon forognak a tojások.
Közleményben ismertette a Gazdaságfejlesztési Minisztérium(GFM), hogy az árstopok augusztusi megszűnése után az érintett termékek milyen rendben olvadnak bele a kötelező akciózás rendszerébe.
A támogatási rendszer, a gépesítés és a sokáig kitartó olcsó források miatt a magyar mezőgazdaság alapanyag-előállító és -exportáló üzemmódra rendezkedett be az elmúlt évtizedekben. A sokáig jól működő felállást azonban megkérdőjelezheti Ukrajna jelenléte, amely miatt máris pozíciókat vesztett Magyarország, és amellyel hosszútávon számolni kell.
A Reuters szerint az Európai Bizottság már ellenőrzi a magyar kormány az áremelkedések leszorítását célzó jogszabályait. A legnagyobb kiskereskedelmi láncokra vonatkozó előírás kapcsán viszont a kormány nem vár brüsszeli konfliktust. A Portfolio úgy tudja, hogy az ársapkákat már biztosan vizsgálják.
Június 1-jétől, azaz mától elindult a kötelező akciózás a kereskedelmi üzletekben, az élelmiszereknél 20 termékkategóriában számíthatnak a vásárlók árleszállításokra - írja a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Arról is vita van, hogy egyáltalán érdemi árcsökkenést hoztak-e Franciaországban a fakultatívan kötelező kiskereskedelmi akciók, viszont egy eredményt minden fél elismer: a legolcsóbb termékek elérhetőségével segítettek az alacsony jövedelmű háztartások anyagi helyzetén. Magyarország számára intő jelek is látszanak, mivel a francia inflációt nem törte le a rendszer, sok beszállító árat emelt, hogy bevédje magát a későbbi veszteségektől.